A Sínai-félszigeten mintegy 17000 állattenyésztő beduin él.
A 14 törzs zöme Jemen illetve Szaúd-Arábia lovas törzseinek leszármazottja. A Jabaliya törzs tagjai úgy tartják, hogy annak a 200 román katonának a leszármazottai, akiket a hatodik században Justinianus bizánci császár küldött a Szent Katalin kolostor védelmére.

A beduinok házaikat kecskeszőrből készült sátorlapokkal borítják. Szinte folyamatosan vándorolnak, halásznak, tevét és kecskéket terelgetnek. Az egészséget tevéik és kecskéik számában illetve a feleségeiken lógó ezüstök súlyában mérik. A lányok 12 éves korukig színes ruhákban járnak, ezt követően feketében. Főleg az idősebb asszonyok körében divat, hogy bőrből készült arc maszkot hordanak, de a tetoválás minden nőnél elterjedt. Saját törvényeik és jogrendszerük van, mely szoros harmóniában áll a természettel. Például tilos levágniuk egy élő fa vagy bokor ágait.

Az egyiptomi kormány az 1960-as évek óta próbálja bevonni a beduinokat a központi államigazgatás alá: parabola antennával ellátott, modern lakótelepi házakba költöztették őket, de sokan csak raktárként használják azokat, és továbbra sem adták fel nomád életmódjukat. Az 1980-as évek óta özönlő turisták is megváltoztatták az életüket, ma sokan a turista iparban dolgoznak.

A vízkeresés, a csillagok alapján való tájékozódás, a pontos nyomkövetés, a helyi növény- és állatvilág alapos ismerete olyan tudásanyag, amelyet vadőrként vagy túravezetőként tudnak kamatoztatni.

Forrás:

Küldje el ismerősének!